Molly Malone
A Molly Malone (vagy Cockles and Mussels, illetve In Dublin's Fair City) egy népszerű dal, mely Dublinból ered, és Dublin nem hivatalos himnuszává lett.
A Molly Malone-szobrot a Grafton Streeten állították fel, és a főpolgármester, Ben Briscoe avatta fel 1988-ban, a dublini millenniumi ünnepségek alatt, s ezzel június 13-át Molly Malone napjának deklarálta. 2014. július 18. óta a Suffolk Streetre helyezték át, a Turistainformációs Iroda elé.
Története
[szerkesztés]A dal egy fiktív történetet mesél el egy haláruslányról, aki fiatalon hunyt el láz következtében. A 20. század vége felé az a legenda terjedt el, hogy Molly egy valós személy volt, aki a 17. században élt: nappal házalóként, éjjel pedig prostituáltként. Ezzel szemben mindig úgy ábrázolták, mint a kor egyik legszemérmesebb házalóját. Mindenesetre cseppet sem bizonyított, hogy a dal egy valós személyről szólna, aki a 17. században vagy bármely más korban élt volna. A Molly név a Maria vagy Margareth név becézett alakja. Noha az évszázadok alatt számos Molly Malone született, korántsem bizonyítható, hogy bármelyikük is összefüggésbe hozható lenne a dallal. Ennek ellenére a Dublini Milleniumi Bizottság jóváhagyta azon kérelmet, mely szerint Molly Malone 1699. június 13-án halt meg, ezzel kiáltva ki június 13-át Molly Malone napjának.[1]
A dalról először 1883-ban készült hangfelvétel, és a Massachusetts állambeli Cambridge-ben adták ki.
Az eredeti dalszöveg
[szerkesztés]- In Dublin's fair city,
- Where the girls are so pretty,
- I first set my eyes on sweet Molly Malone,
- As she wheeled her wheel-barrow,
- Through streets broad and narrow,
- Crying, "Cockles and mussels, alive, alive, oh!"
- "Alive, alive, oh,
- Alive, alive, oh,"
- Crying "Cockles and mussels, alive, alive, oh".
- She was a fishmonger,
- But sure 'twas no wonder,
- For so were her father and mother before,
- And they wheeled their barrows,
- Through the streets broad and narrow,
- Crying, "Cockles and mussels, alive, alive, oh!"
- She died of a fever,
- And no one could save her,
- And that was the end of sweet Molly Malone.
- But her ghost wheels her barrow,
- Through streets broad and narrow,
- Crying, "Cockles and mussels, alive, alive, oh!"
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Siobhán Marie Kilfeather, Dublin: a cultural history, Oxford University Press US, 2005, p. 6.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Molly Malone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.