Ugrás a tartalomhoz

Molly Malone

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
"Molly Malone", Celtic Aire, United States Air Force Band, 2014
Molly Malone szobra a Grafton Streeten

A Molly Malone (vagy Cockles and Mussels, illetve In Dublin's Fair City) egy népszerű dal, mely Dublinból ered, és Dublin nem hivatalos himnuszává lett.

A Molly Malone-szobrot a Grafton Streeten állították fel, és a főpolgármester, Ben Briscoe avatta fel 1988-ban, a dublini millenniumi ünnepségek alatt, s ezzel június 13-át Molly Malone napjának deklarálta. 2014. július 18. óta a Suffolk Streetre helyezték át, a Turistainformációs Iroda elé.

Története

[szerkesztés]
Molly Malone teljes szobra, még a Grafton Streeten

A dal egy fiktív történetet mesél el egy haláruslányról, aki fiatalon hunyt el láz következtében. A 20. század vége felé az a legenda terjedt el, hogy Molly egy valós személy volt, aki a 17. században élt: nappal házalóként, éjjel pedig prostituáltként. Ezzel szemben mindig úgy ábrázolták, mint a kor egyik legszemérmesebb házalóját. Mindenesetre cseppet sem bizonyított, hogy a dal egy valós személyről szólna, aki a 17. században vagy bármely más korban élt volna. A Molly név a Maria vagy Margareth név becézett alakja. Noha az évszázadok alatt számos Molly Malone született, korántsem bizonyítható, hogy bármelyikük is összefüggésbe hozható lenne a dallal. Ennek ellenére a Dublini Milleniumi Bizottság jóváhagyta azon kérelmet, mely szerint Molly Malone 1699. június 13-án halt meg, ezzel kiáltva ki június 13-át Molly Malone napjának.[1]

A dalról először 1883-ban készült hangfelvétel, és a Massachusetts állambeli Cambridge-ben adták ki.

Az eredeti dalszöveg

[szerkesztés]
In Dublin's fair city,
Where the girls are so pretty,
I first set my eyes on sweet Molly Malone,
As she wheeled her wheel-barrow,
Through streets broad and narrow,
Crying, "Cockles and mussels, alive, alive, oh!"
"Alive, alive, oh,
Alive, alive, oh,"
Crying "Cockles and mussels, alive, alive, oh".
She was a fishmonger,
But sure 'twas no wonder,
For so were her father and mother before,
And they wheeled their barrows,
Through the streets broad and narrow,
Crying, "Cockles and mussels, alive, alive, oh!"
She died of a fever,
And no one could save her,
And that was the end of sweet Molly Malone.
But her ghost wheels her barrow,
Through streets broad and narrow,
Crying, "Cockles and mussels, alive, alive, oh!" 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Siobhán Marie Kilfeather, Dublin: a cultural history, Oxford University Press US, 2005, p. 6.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Molly Malone című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.